Kezdjük mindjárt az elején. Nagyon jól érzem magam, ami többszörösen is meglepő, kezdjük azzal, h egyedül vagyok az albérletben, és ilyenkor félni szoktam, de most (még) nem, másrészt pedig az sem túl örömteli, h hétfőn reggel 9kor nemzetközi közjogból vizsgázok, és h finoman fejezzem ki magam, nagyon elbasztam az időt. Mert csütörtökön, mikor elkezdhettem volna böcsülettel tanulni rá, mit csinálok? Hát először is délután alszom (na jó, az kellett), este fábry-show-t nézek, fél 12kor pedig levonulok kis csoportosan filléresbe. Persze csak bekapni egy sört, ahogy az lenni szokott. Reggel 7kor értünk haza, na ez nem így szokott lenni (kivétel nyáron a balatonon néha, de az nem mérhető a dolgos hétköznapokhoz) Évike meg fanni, akik tudnak uralkodni a vágyaikon hazajöttek még az éjszaka folyamán, bezzeg rocky meg én (ja, rocky részegen elmondta, h ő nem is szereti azt a nevet, h rocky. mondtam, h már mindegy) ott dajdajoztunk mindenféle frissen megismert fiúk társaságában. Az egyik tud tenyérből olvasni, habár ő nagyon komoly ember,meg azt mondta, h hülyeség az egész, de azért valahonnan ért hozzá, és mondta, h nem fog semmit mondani, csak megnézi magának,egy ideig csendben szemlélte is, majd felháborodva felkiáltott: " te nem szexelsz?!" :) lehet vmi ebben a tenyérizében, nyugodt szívvel állíthatom. Ha már a "frissen megismert" témát elkezdtem: egy koktéllal is barátságba keveredtem, igazából rajta keresztül ismertük meg a fiatalembereket, mivel nem lehetett nem észrevenni, h mindketten egy-egy korsó rikítózöld csodát isznak. Mint kiderült a koktél neve: " zöld". Leírattam a hozzávalókat, mert már nem is remélhettem, h magamtól meg tudom jegyezni. És íme: vodka, metaxa, malibu, blue curacao, körte, narancslé (nem, a körte még nem lé volt), esetleg campari ízlés szerint. És mindez rikítózöld lesz, hát nem csodálatos?
Esténk  befejezése azért csúszott bele már a reggelbe, mert nem volt kulcsunk (mivel a korábban hazamenők elvitték az enyémet, és egyébként őket ezzel a problémával összefüggésben hullarészegen csak "hülye többi balfasz ribanc" néven emlegettem, ezúton is elnézést ) és nem akartuk felébreszteni őket a kaputelefonnal, ezért  rockyval, az ő új spanjával sanyival, és egy hozzánk csapódott rokkersráccal átmentünk (illetve "átmentünk") filléres zárása után a borsodi sörözőbe, ami már nyitva volt, hogy elfogyasszunk még egy sört. A rokkerfiú útközben irtózatosan felbaszta az agyam, rossz időpontot választott az önmegvalósításra eléggé. Úgy kezdődött, h sanyi és kata (rocky) kart karba öltve vonultak elől, mi mögöttük, és ekkor én arra az irtózatos pofátlanságra vetemedtem, a beszélgetés-kezdeményezésnek egy roppant rendhagyó módját választva (gondolom sokaknak újdonság lesz), h megkérdeztem, h hogy hívják. Erre totál felháborodva közölte, h őt bizony sehogy, és hogy mekkora paraszt vagyok, h én be akarom őtet skatulyázni ilyen durván, meg miért kell mindenkit hívni valahogy, ne legyek már ilyen faragatlan. Akkor még nem tudta,h én részegen mindig nagyon fel vagyok erősödve, pedig fel vagyok, vissza is szóltam rendesen, rocky ezen a ponton kézenfogott, és előrevezetett, sanyit hátrahagyva rokkerfiúnak. Majd elmagyarázta, h ezek ilyenek, úgyse tudom neki megmagyarázni, h hülyeséget magyaráz. Bezzeg amikor a borsodi sörözőben megkínáltam a sörömből, azt elfogadta a disznaja. Egyébként ezek után kedves ismeretlennek szólítottam, hangomban némi gúnnyal. Ennyi, már nem vagyok elég toleráns a világ dolgai iránt, úgy nézem. A borsodi söröző egyébként nagyon nagy élmény volt, habár a fáradtságtól és a részegségtől már ülni nem bírtam, de azért sanyival táncoltam még egyet reggel fél7kor a pult előtti 2 négyzetméteres placcon a hotel mentolra, miközben a dolgos munkásemberek frissen kelve betértek reggeli szíverősítőjükre:) Aztán mikor úgy gondoltuk, h már biztos felkelt a kata hazamentünk, így már nem kellett senkit felkelteni. Rocky egyébként nulla perc alvással, hullarészegen bement reggel 8ra suliba német zéhát írni, és hogy ezt hogy élte meg? "bazmeg, a német zéhát 3 nyelven írtam meg, angolul, magyarul meg németül, meg néhány francia szó is eszembe jutott"
És most, lassan fél10, épp a baywatch örökbecsű zenéjét hallgatom, lassan lejár a mosógép is, meg az én lazsálásra szánt időm, szóval ennyit mára. "ennyi"