Azt az infót kaptam, h nekem teljesen felesleges blogot írnom, mert amit leírok úgyis elmondom mindenkinek, és mivel csak olyanok olvassák, akiknek elmondom, a kör bezárult. Valóban. Eggyel bővült azon szabadidős tevékenységek száma, amiknek semmi értelme sincs. A hasizomláz egyébként majdnem teljesen elmúlt, helyette tegnap volt hányinger a vonaton pest felé, majd estefelétől szúró érzés jobb oldalamban, amitől nem tudok gyorsan menni. Viszont leadtam az indexem, egy nap késéssel, ez 3000 forintomba került, úgy hogy már csak 1280 forint van a számlámon, és mivel lakhatási és ösztöndíj is kb március elejére várható, mondhatom roppant vidám februárunk lesz... majd vhogy meg lesz oldva egyébként. És tegnap este anyukámmal nagyon csúnyán összevesztem, ő ordított (a 3000 forinton volt kiakadva, meg hogy nekem mér ilyenkor kellett elmenni pécsre, mer mindig csak a szórakozás, hiába mondtam, h pedig én aszittem, h csütörtök a határidő, a végén eljutottunk addig, h "az isten basszon meg egy kupacba") és egyébként én is ordítottam, pedig azért tudom, h igaza van ám, és szégyellem is magam, de már nincs mit tenni. Ami már végképp sok, h kitalálta, h jövő héten ne jöjjek fel pestre, mert még nincs suli, csak a laktámigénylést kell leadni, de h majd azt elküldjük postán, én ne szórikázzak az ő pénzén. Erre mondhattam volna, h akkor majd az én pénzemen, de anyagi helyzetem nem enged meg ilyen kijelentéseket. Ami biztos: ha otthon kell lennem több, mint egy hétig (ráadásul úgy, h senki nem lesz szerintem a városban, akivel vmit lehet kezdeni) abba valószínűleg beleőrülök. Ilyenkor úgy érzem, h mindent a pénz irányít, és nagyon utálom ezt érezni, mert szerintem nem így van