Hát mert csúcsszupi (ejtsd cuccupi) volt minden a fesztiválon, és mert ez a szó itthon már nem ugyanazt jelenti, ide már nem illik. Amúgy nem tudom, h ki találta ki először, h fesztivált rendezzen a balaton parton, de valami díjat adományozok neki mindjárt saját költségre (gondolok itt a bankkártyámon lévő mintegy 157 forintra, azt mind viheti)
Egy roppant kimerítő leírást szerettem volna adni a balatone-ról, magam miatt, h valahol legyen meg a hiteles története (alcíme: már amire emlékszem), de megvártam amíg megbetegszem, és nehezemre esik egyáltalán nyitva tartani a szemem, ami mind nyitott, mind csukott állapotában könnyezik, merthogy most ez van, és ez nem jó. Meg a taknyom-nyálam egybefolyik állapot, mélyről jövő, egész hasfalat összerántó köhögéssel, tegnap lázzal, úgyhogy módszeresen izzasztom magam, igen nehéz nem levetkőzni a meleg ruhát a 40 fokban. De nem valami hülye megfázásról van szó ám, hanem okos, ravasz megfázásról, mert ügyesen megtalálta a leggyengébb részemet, így most olyan szinten fáj a derekam, h komolyan elgondolkodtam azon, h hogyan fogok kihordani egy gyereket (hisz úgyis olyan aktuális:))

Szóval hát hol is kezdjem, ez sehogy sem jó. Most csak az jut eszembe, h a fannival nulladiknap este a dewalt sátor kör alakú, citromsárga óriáslufijára azt hittük, h az a telihold, el is méláztunk azt nézve, fanni meg is jegyezte, h amikor még nem volt ilyen sötét, mintha csak egy sarlócska lett volna a hold, mondtuk is, h érdekes érdekes, aztán másnap vettük észre, h a hold télleg csak egy sarlócska, és a mi előző napi teliholdunk ugyebár egy óriási citromsárga lufi, rajta óriási fekete felirattal, h "dewalt". Nulladiknap azonnal több módon is nyomot hagytunk a népben, merthogy még a sátraknál iszogatva koraesti órákban megjelent egy fiatal csaj, h fotózna minket, mert olyan szép sokan vagyunk, nevessünk. Nevettünk. Másnap megjelent a kép a veszprém megyei napló címlapján, h a fiatalok már nulladiknap milyen jól szórakoznak. Pluszinformációként annyit, h ügyelhettek a kép vendégcsalogató jellegére, mert engem levágtak a széléről:))
Másik maradandó tevékenység a hábéval való táncolás a borsodi malátabárban. Nos, egy fotóscsaj odajött, h pörögjünk, és ő fényképez, nem mintha ezt külön mondani kellett volna, hábé úgy megpörgetett, gyakorlatilag minden testrésze körül, h öröm volt nézni. Megint csináltunk olyan figurákat, amiket nem értünk hogyan kell, és ha mégis, akkor meg mi van a gravitációval? Az ilyen misztikus figurákat általában azzal a ténnyel magyarázzuk, h a hábé 4 évig tornázott. Állítólag táncunk alatt előkerültek a kamerás mobilok, egyesek utánozni is akartak minket, például az a menő rapper gyerek, szegény nagyon nagyot esett. Egy másik meg a könyökével(!) kamerázott. De hogy ott milyen jó zene volt, ó igen, csúcsszupi:) Aztán volt még éjszakaifürdőzés katával majd nyugovóra térés.
A csütörtök reggelről még mindig nem derült ki, h hogyan éltem túl. A probléma az volt, h mi délután vertük fel a sátrat, és akkor árnyékos is volt, de délelőtt valami elviselhetetlen hőség volt bent, úgyhogy az a gyakorlat alakult ki, h reggel 8-9felé fixen vagy felkeltünk, vagy kifeküdtünk aludni az árnyékba. Csütörtökön arra ébredtem 10 óra felé, h életemben nem volt még ilyen melegem, szó szerint csuromvíz voltam, és mindemellett olyan gyenge, h nem tudtam megmozdulni. 11 felé a fanni benézett hozzám, és közölte, h "fecó, azonnal gyere ki, mert meghalsz" hát nem éreztem komolytalannak a feltevést, közben bemondták a fesztiválrádióba, h aznap 42 fok lesz zánkán, és mindenki kenje be magát naptejjel, mert ez a nap bárkiről leégeti a bőrt. Ezek után lettem teljesen biztos abban, h aznap nemcsak én fogok meghalni a hőségtől, hanem konkrétan a földön véget ér az élet, mert ezt nem lehet emberi szervezettel túlélni. Fanni rávett, h menjünk le a partra, és én is éreztem, h nincs más esélyem az életbenmaradásra. Útközben nem tudtam beszélni, csak a lábaim vittek öntudatlanul, és amikor köpni akartam, nem volt nyálam. Ezek után sürgető szükségét éreztem nagyobb mennyiségű víz megivásának és a balatonban fürdőzésnek.
Csütörtökön még fociztunk a homokban (1 kemény percig, mert elfáradtunk 4en kétkapura, meg a homok is forró volt), és lespanoltunk egy kedves részeg fotósfiúval, akivel a hábé megpróbálta elcserélni a gépét, úgy hogy még ad hozzá 172 forintot, és "azokat a szánalmas mega-giga kártyáidat is megtarthatod":) Hábé egyébként kétségkívül a fesztivál legnagyobb arca volt, az ilyenek miatt is, illetve még pénzt szórt az emberek közé és/vagy kukákba állandó jelleggel, legfőképpen "kádár emlékére" felkiáltással, és az összes pultos ismerte már a fesztivál végére, mert mindig adott egy plusz20ast valamilyen okból kifolyólag, személyes kedvencem, h egyszer azt mondta a 2szer akkora biztonsági őrnek, h ad neki egy tizest, ha nem kutatja át:) nem jött be, de legalább nem verték meg. Mindemellett 17 darab összetört női szivet hagyott maga után, és volt egy férfirajongója is, aki egyszer tánc közben beleharapott a mellbimbójába, majd megmarkolta a hasát, végül pedig eltűnt az éjszakában. Hábé mindemellett vásárolt egy felfújható jetskit is, és úgy tervezték, h ők ketten a rizsával fognak azon ringatózni. Namármost a jetskiről elég gyorsan kiderült, h használhatatlan, és egyikük se tud rajt megmaradni, merthogy valószínűleg két 10kilós gyerekre tervezték. Hábéról még annyit, h végig csak étteremben volt hajlandó enni, és egyszer azt is kijelentette, h ő három csillag alatt nem szarik, és bármit mondtunk, h valamit csinálunk, arra azt mondta, h azt csinálják a szegények:) igen vicces volt. Rizsával megalapították a rizsa-end-hábé nevű formációt, fő slágereik a "sta travella-stracsatella", a "bébipöcs-bébicsöcs" és az egész fesztiválon elhíresült "rock'n'roli- loreláj"
Koncertélményeim közül kiemelném az alvint; a kft-t (balatoni nyár!!!); péntekről a no thanx-et, gyakorlatilag a mai napig nem bírom felfogni, h élőben láttam őket (erre a roli azt fogja mondani, h ez már nem vicc, de télleg az); a kispált, na az télleg igen jó volt, meg már volt bennem tőtike is; szombatról meg hát nyilván a supernemet és a mystery ganget. Csúcsszupi volt:) És hát természetesen az rhcp tribute bandről is ejtenék néhány szót, de sajnos nekik sietniük kellett, mert ők voltak az utolsó fellépők a dewalton, és hábé már elkezdte bontatni a színpadot:)

Cigizni is öröm volt a fesztiválon, az ember mindig kapott hozzá nyakba akaszthatós öngyújtót vagy neszesszert:) Asszem péntek reggel keltem arra, h a kata ordibál a sátor előtt, h "ma is elvesztettünk egy embert" mert rocky addigra még nem ért haza, és nem sokkal később kiderült, h azért mert 2 vadidegen fiúval aludt egy egyszemélyes sátorban úgy, h ő deréktól lefelé kilógott a sátorból:) Az egyik fiú egyébként az volt, aki a no thanx énekesét vízipisztollyal lövöldözte a koncert alatt;) Szerelmi életünkre akkor itt térnék ki röviden, katámat egy -kata elmondása szerint- izmos bőrű fiú rángatta be a sátrába abszintozni, bár a fiúnak lett volna egyéb ötlete is, h mit csináljanak, katám szigorúan őrizte az erkölcseit. Fanni meg egyszerűen beleszeretett egy fiúba, aki elaludt a vállán a borsodi malátabárban. Ez akkor volt, mikor reggel fél6kor bemondták, h szedje össze mindenki az alvó és részeg barátait, és jöjjünk vissza este. Fannival ekkor felébresztettük az alvós fiút, aki megkérdezte, h most ő hol van, és mi kik vagyunk, fanni erre azt mondta, h ne aggódjon, mi majd hazavisszük. Fogalmam nem volt, h a fanni honnan tudhatná egy ismeretlen fiú sátrának helyét, de a fiúnak ez nem tűnt fel, mert gond nélkül jött velünk, és csodák csodájára pont útba esett az ő sátra a miénk felé, úgyhogy tényleg hazavittük :) Ekkor már reggel hat óra volt, és mi úgy döntöttünk a fannival, h inkább alapból a szabad ég alatt alszunk el, h ne kelljen reggel külön kimászni, namármost, amint kihoztuk a hálózsákainkat olyan szél támadt fel, h amúgy is ingatag sátrunknak 3 cövekjét kitépte a földből, és csabi már arra a látványra érkezett oda, h fannival ülünk a földön, alig bírjuk tartani magunkat, eközben fanni a fogkefetartójával veri vissza a sátorvasakat a kókemény földbe:) A fogkefetartó eltört. Alvósfiút pedig még láttuk szombat este is, vagy sört ivott, vagy aludt:) Illetve végignéztük ahogy vasárnap délelőtt egy felfújható gumicsónakot próbál leereszteni, közben többször elaludt :)
Én nagyjából fannival egyidőben estem szerelembe egy bizonyos balázzsal, akivel táncoltunk, meg hát csocsiztunk, lementünk a partra is, és elkérte a számom, h majd felhív. Ennek következményeként másnap végig azt vártam, h felhívjon, illetve azt vártam volna, de kora délután lemerültem szerencsére. Ezek után már csak este a borsodi malátabárban reménykedtem halványan, h megjelenik, meg is jelent, épp ráköszöntem volna, mikor hábékám mit sem sejtve az eseményekről felkapott a feje fölé és néhányszor megpörgetett:) Aztán újra "egymásra találtunk", egyetlen probléma vele, habár az mindent elsöprő, h skorpió, nincs rosszabb, mint egy skorpió férfi, ez bizonyított tény:) Még a parton dumcsiztunk meg ilyesmi, aztán nyugovóra tértünk, én a sátrak felé, ő a vasútállomás felé (a "na mi van, megbasztad?!" részt szándékosan hagytam ki, pedig vicces)
Ezen utóbbi események a már említett 22. szülinapomon zajlottak, ami úgy kezdődött, h hábékám éjfélkor csukott szemmel elvezetett egy ismeretlen helyre, ahol a pultosfiú átadott nekem egy gyrost, tetején egy égő teamécsessel (gyertya nem volt, mondjuk az meg se állt volna) hábé kérésére :D igen jó volt, csúcsszupi; a dolog érdekessége, h hábé ezt 27 percig szervezte :) majd a borsodi malátabárban egy söröspoharakból készült tortát kaptam, tetején füstölővel, ez még mindig megvan, elraktam, hálisten belefért a little-kicsi retikülömbe. A szülinapom egyébként igen jó volt, mind a reggel 6os lefekvés előtti, mind a felkelés utáni része, bár csomagolni és sátrat bontani szívet tépő dolog, de hullámokra ugrálni felfújható jetskivel már kevésbé, csak anyámék baszták el a kedvem, akik összevesztek velem, mert nem tudtam elmagyarázni nekik, hogy hogyan kell odamenni kocsival, ahol én magam még sohasem voltam, ebből azt a következtetést vonták le, h nincs bennünk semmi felelősségtudat. Nem normálisak.
Fesztiválunkról nem jut más eszembe sajnos, de hiányzik minden, legfőképpen a fesztivál-frizurám, ami az iszappal gazdagon átitatott csimbókokat jelenti (én naiv vittem hajvasalót), a frufrumat pedig muszáj volt állandóan hajpánttal takarnom, mert eszméletlen motívumokra képes magától:) 
Ha bármit kihagytam, majd pótolom, ja és igen, ez egy szándékosan előredátumozott bejegyzés, ami nem szép dolog, de ez van