Mostanában szerencsére végre van mit csinálni újra, mert az tényleg rettenetes volt, hogy csak napi 3 óra suli, az se kötelező, (folynak a záróvizsga előkészítők ezerrel), azon kívül meg ez a kilátástalan diákmunka-keresés hosszabb távra, hogy legyen pénzem és ne legyenek filléres gondjaim. Végülis rizsa talált nekem egy fantasztikusat (fantasztikus, hogy van), hétfőn kezdek, bár arról még egyelőre fogalmam nincs, hogy hogyan fogok felkelni negyed5-kor, főként kedd reggel, mert azt elfelejtettem mikor elvállaltam mind az 5 napot jövő hétre (holott elég heti hármat), hogy hétfőn belga-koncert lesz a morrisons2-ben, mintegy nulla forintnyi belépővel, és 9-ig sör-és koktélakcióval, ó jaj neked kedd reggel! Amúgy reggel 6-tól 2-ig elektronikai kütyüket fogok összeszerelni a péceli ipartelep valamely épületében:) A történet teljességéhez hozzátartozik, hogy azóta rizsa talált egy még jobb munkát, ám én nem merek szerződést bontani, úgyhogy címkézés helyett marad az elektronika.
És lassan már a nyakamon a vizsgakurzus is pp3-ból, előre kell rá tanulni a munka miatt, nagyon aktív lettem a héten, napközben már a sulikönyvtárban ülök, ami azért nagy szó, mert kevés helytől ráz ki annyira a hideg a tüneményes ruhatáros bácsi ellenére is. (nem bírom a helyeket ahol csöndben kell lenni, és csak és kizárólag jogi könyvek vannak)

Továbbá gyönyörű, tartalmas hétvége áll mögöttem, voltam otthon, ahol napközben tombolt a napsütés, esténként meg a hormonok:) be is rúgtam, otthon is segítettem, szabad levegőn is voltam, mi kell még. Péntek este pölö roli részegségét csodálhattam meg, székellyel meg is állapítottuk, hogy a roli teljes embert kíván részegen:) Elhangzott tőle egy mondat, mely véleményem szerint méltó utódja lehet a nem is olyan régi csak figyelj!-nek, szóval a legújabb roli-féle szállóige, hogy "Én csak azt szeretném, hogy mindig legyen annyi pénzem, hogy tudjak kölcsönkérni"
A sétálások meg mindjárt péntek délután kezdődtek a székellyel, és megejtettünk egy oldschool cigizést is a gimis szokott helyen a pizzakertnél a saroknál. Szombat délután pedig tokával és rolival mentünk ki a csótóra, ezt összekötöttük johnny megsétáltatásával, aki a roli keresztanyjának a kutyája, kis termetű fehér állat. Rá kellett jönnöm, hogy nem tudok kulturáltan kutyát sétáltatni, mert ha futott én futottam vele, hadd fusson, meg mindenhová mentem utána, nem voltak tabuk és maximum sebesség. A fiúk szerint fel kellett volna venni videóra, ahogy a nagyméretű füves terepen rohan egy kisfiú, utána a johnny, aztán meg én, valamiért terpeszben. (Nem tudom miért, de terpeszben futottam a kutya után. Állítólag.) És még mondják, hogy kutyával lehet ismerkedni. Aztán rolival egy ideig kettesben lófráltunk kanizsa utcáin, majd újra csatlakozott a toka, és végül a monyiban a székely, azonban én fél8 felé hazamentem, mert tudom, hogy anyukám mérges, ha mindkét nap elmegyek otthonról, és életemben nem is tudom hányadszor, kivételesen megint győzött a lelkiismeret, még a fiúk érzelmi zsarolásának sem engedtem, pedig nagyon tudtak érvelni, pl.
Toka: - Fecó, ha maradsz, később megpuszilhatod a seggem
én: - Ez remek, ha még a rolandot is leszophatom, akkor már tényleg maradok
Székely: - Na jó, egye fene, én is megengedem.
Igazán tudják minek nem tudok ellenállni:)
Vasárnap délután pedig ismét a rolival lófráltam, elkísértük a székelyt a vasútállomásra, ahol megjelent a marci, elszívtunk egy cigit, jött a vonat, a sopronba menő, én majdnem felszálltam, mert időközben azt az infót kaptam, hogy a koki meg a vica felszáll majd erre zalaszentivánon, de aztán inkább maradtam a valagamon.

Azóta meg mint mondtam könyvtár, tanulás és várakozás a munkás hétköznapokra. Hétfő reggel fél9-re mentünk egyébként a rizsával, hogy mi legyünk az elsők, akik jelentkeznek a munkára, jelentkeztünk is, majd rizsa feltette a költői kérdést. "Nem iszunk meg egy pohárkával?" a válasz igenlő volt, olyannyira, hogy egyenesen úgy meséli, hogy csak muszájból kérdezte meg, mert látta rajtam, hogy nem bírom ki tovább így reggel 3/4 9-kor:) Megittunk a mister sörben 2 korsót meg egy poharat (valójában korsócska volt), ugye ott 145 ft-ba kerül a korsó sör, vannak árak, be is zsibbadtunk tőle, úgyhogy felugrottam a fiúkhoz, ahol békésen reggeliztünk parizeres kiflit tejföllel, ez eltartott fél12-ig, majd  -a sörözést is beleszámolva- a gigászi, háromórás reggelizésünk után ledőltünk egy kicsit, és közben azon csodálkoztunk, hogy mások mért utálják a hétfőket:)