Reggel 9-kor második államvizsga, és annyit mondanék így, hogy kezdek belelátni az államvizsgákra való felkészülés mikéntjébe, hogy átértékelődött az amúgy minden vizsga előtt hajtogatott csak még egy nap kéne-elmélet. Már egy ideje tudom, hogy csak még egy hét kéne. De ha valaki el tudná intézni az egy napos verziót, arra se basznám rá az ajtót.
Reggel meg latin zéhát írtam az eltén, az meglesz kettes szerintem, de a tegnapi őskoros 50 perc kínos üldögélés volt, miután felbigyesztettem a lap bal felső sarkába a nevemet. Van az a pont, mikor már nem lehet többet tenni, de én még sajnos ott nem tartok.
Álmos vagyok és roppant ideges.