Naggyon fényes jó kedvem van, mert fényes nap ez a mai. Elsősorban: ma van rokkerkata 21. szülinapja, és habár tudom, h azt se tudja van blogom, mert valahogy mindig fontosabb dolgok vannak ennél, mikor találkozunk (megjegyzem: hálisten) azért ezúton is nagyon boldog szülinapot kívánok neki, meg ráadásul ők az enyémre le is jöttek a gabival kanizsára. Én meg nem :( Másrészt: fényes nap a mai nosztalgia - szempontból. Most nem fogom leírni, h mit csináltam pont ma 4 éve (nevezzük rokkerkata 17. szülinapjának:)), de azért úgy nagyjából: mária, csövezés, hb és kata meg én, és még egy ember, aki igazából az események főszereplője (rajtam kivül természetesen), "tuti szállás" :D a szabadstrandon hajnalban, majd órákig némaságba burkolózás, és hónapokig titkolózás :)... Akkor az kellett, de azt nem mondom, h visszakívánom azokat az időket. Nem akarnék újra 17 éves lenni, mert habár nagyon jó és üdvözítő dolog, de azért az mégiscsak a 17 éveseknek van kitalálva, és a sorssal nem jó ellenkezni, vagy a végzettel, vagy mi a rossebb (ezt így kell írni?!) Harmadrészt: végre munkához láttam ma a tesco berkein belül. Én nagyon jól éreztem magam, és most direkt megosztom mindenkivel a kezdeti lelkesedést, hogyha majd felváltja a fásult unalom meg a kiábrándulás, akkor legyen mire emlékezni. Persze azért szívből remélem, h minden így marad. Ma reggel fél10től fél2ig tanítottak be, irén nevű kolleginám roppant büszke volt rám, azt mondta bearanyoztam a napját, majd sajnálkozott is (ezt már nem miattam), h ezek a mai fiúk milyen rondák, ő nem is tudja mi lenne vele, ha most lenne fiatal, mondtam neki, h ne is mondja! :D Szóval betanítottak, és nagyon meg volt mindenki lepődve, h már fél5re újra vissza kell térnem, merthogy az mégis milyen nem-humánus dolog, h egy péntek délutáni, hónapeleji-fizetéses napon kezdjen egy magamfajta amatőr. De így utólag azt mondom, h nem volt olyan nagyon durva, szóval simán ki lehetett bírni, főként így, hogy időről - időre felbukkant egy régi ismerős, a 4ből 3 direkt miattam jött, koki nagyon röhögött, ő hozta a barátnőjének a szüleit is (!), évike hozzáértő szemekkel figyelte működésemet, hisz tavaly nyáron ő meg az auchan-ben űzte az ipart, és jött kisbodnár egyenesen a tengerpartról pletykákra éhesen, és véletlenül andi, a pultosnő a monyiból :) Reggel 11re megyek vissza, de csak 2ig leszek, mert így volt hely, és vmi nagyon bölcset is le kéne vonni végső tanulságul a mai napra, de csak az egyik kedvenc mondásom jutott az eszembe, aminek semmilyen szinten nincs köze semmihez, amit ma írtam, de azért leírom :"ajándék szesznek ne nézd a fokát!" Ágyő