Nos némileg álmos vagyok, de ez nem zavarhatja meg ama örömömet, amit egy frissen szerzett 4es jelent államelméletből. Valahogy megcsináltam. Már a sikeres vizsgák utáni hagyományos, s mintegy rituális frappémat is megittam a suli előtt egy cigivel egybekötve. Frappét csak ilyenkor iszom, máskor nem szabad (meg drága is, 80 jó magyar forint), mert akkor elveszti a jelentőségét, meg az utólagos szerencshozó-szerepét. Szerencsehozó babonáim kifogyhatatlanok, és minden területre kiterjedőek, legfontosabb eleme a szerencsebugyi, de ennek az a nehézsége, h előbb-utóbb mindegyik kimeríti ilyen jellegű képességeit, és akkor okosan fel kell azt ismerni, és továbblépni. Persze legutóbbi szerencsebugyi cserénél, a téli vizsgaidőszakban ez kicsit lassan ment, és konkrétan az első 3 vizsgámon zsinórban megbuktam, mire rájöttem, h mi is a hiba itt tulajdonképpen.
Na mármost, ez is megvolt, mégsincs este, pedig már nagyon várom, megyünk bulizni, székely is itt van velünk. Ja, egyébként vizsga előtti várakozás nyomasztó hangulatát feloldandó, elképzeltem, h mi lenne, ha elvis jelenlegi népe, úgy ahogy reggel voltak, ott ugrádozna előttem az előtérben: székely egy takaróval körbecsavarva, szőrös lábait kivillantva, kata a (asszem) macis piszifelsőjében, rokkerkata meg a frissen lebontott rasztahajával, illetve ami a hajából maradt (ezt csak az érzékletesség, és a nagyobb hatás elérése érdekében írtam, mert nagyon jó lett a haja, el se rohadt , legalábbis nem látszik, sőt kifejezetten selymes, pedig 2 év az 2 év, még a legjobb családban is), évike pedig a gigantikus szőlőszemet megtestesítő kabátjában. Jó, ez így annyira nem tűnik viccesnek, de nekem az, mer én tudom miről beszélek.
Na, megyek haza, jajdejó, h vége