Több okból sem tekintek pozitívan a jövőbe, konkrétan a jövő évre, mert egyrészt utálom a páratlan éveket és a 2007 minden kétséget kizáróan az. Másrészt minden változástól kiráz a hideg, már az egyes évszakok elmúlását sem tudom egykönnyen megemészteni, egy komplett évvel pedig már végképp nem tudok mit kezdeni. Marad a gombóc a gyomromban. Tisztában vagyok vele, h túlbonyolítom a dolgokat, idegesít is, de nem tudom kevésbé komolyan venni. És már előre félek attól, amikor majd holnap délelőtt fél12kor elindulok itthonról, és majd adok puszit anyáéknak, meg visszanézek a házra elmenőben, és arra fogok gondolni, hogy "most utoljára 2006ban" beleőrülök. Nem ragozom tovább, így jöttem, ilyen vagyok. És ráadásul úgy vagyok ennyire kész a gondolattól is, h egy fasza kis szilveszteri buliba megyek, szóval nem azért, mert szar lesz este. Nem bírom az ilyen "utolsó" dolgokat, semmilyen szinten. És ilyenkor még sosem látom, h az elmúlás valami újnak a kezdete. Illetve látom, de nem vigasztal.