Délután egy óra van, és 3tól van vizsgafelvétel, és már fél 1kor alig tudtunk a babival gépet szerezni az infoteremben, illetve csak egyet, de mi mohók vagyunk, és kettőt akartunk, és így derült ki teljesen véletlenül, h a tanári gép szabad, szóval én most itt ülök, rálátok a teremre, akár órát is tarthatnék, és ellenállhatatlan vágyat érzek, h egykori osztályfőnökünk stílusában elordítsam magam, h "csendet kérek már!" Mindemellett roppant frusztrál ez a megkülönböztetett hely, és időnként a hátam mögött lévő falra nézek, mert attól félek, h ki van vetítve oda, ami a tanári gépen történik, mint ahogy az lenni szokott az infóórákon. (Megjegyzem az előbb a ckm.hu-n jártam, mert a tóthkingára szavaztam a miss universitas-szal kapcsolatban - igen, ez a reklám helye- és mindenféle félpucér csöcsös nők villantak be, és elképzeltem, h milyen hatást keltene mindez a falra kivetítve...:)
Már a zp.hu-n is jártam (és még mennyi helyen fogok 3ig, hajjaj), ahol meggyőződtem róla, h supernem hétfőn, emilrulez pedig 20án lesz, és ha 3kor sikerül hétfőre felvennem a nemzetközit, akkor iszonyat mulatozás lesz aznap este, jee.
Csendben megjegyzem, h tanácstalan hallgatók tömegei jönnek be folyamatosan az infoterembe, akiknek már nincs gépük, 2 órával korábban!
jah, és hogy mi történt velem tegnap éjjel. Korábban többször emlegetett kettes számú jelölt (talán március környékén volt aktuális az ügy) kedden hajnali 6kor(!) felhívott telefonon. Nos, én akkor 3 órája aludtam, és legmélyebb álmomból ébresztett a telefon, emlékeim homályosak. Az hogy én mit mondtam, az annyiban összefoglalható, h "ja","jó" és néha hörgésszerű röhögés. Tehát gyakorlatilag ő beszélt négy percig, hátra is mentem a titokszobába, hogy ne ébresszem fel a katát, és valahol a beszélgetés közben el is bóbiskoltam kissé. Amire emlékszem, h azzal kezdte, h ő épp fent van a citadellán, és lát engem, konkrétan engem néz, mivel rálát a keletire (én nem tudom, h tényleg rá lehet-e látni onnan a keletire, ha vki tudja szóljon). Én ehhez asszem annyit fűztem hozzá, h és nem fázik-e esetleg, mert szemüveg nélkül úgy láttam, h esik/esett az eső, erre ő azt mondta, h egy pólóban van és nagyon jól érzi magát. Aztán vmi olyasmit fejtegetett, h sajnálja, h nem tudtunk mostanában találkozni, de ő vitorlázott (meg amúgysem, teszem hozzá), de mondjam meg, h mikor megyek be legközelebb az iskolába és akkor bejön ő is, mert ő nagyon szívesen találkozna velem - és most muszáj idéznem- "ha nem leszel olyan passzív, mint a múltkor"!! Erre nem tudom mit reagáltam a korábban említett 3féléből, de egyik lehetőség sem az, amit mondanom kellett volna. Másik gyöngyszeme közvetlenül ezután következett, azaz: "mert a livingroomban már mindketten kimutattuk a fogunk fehérjét" Erre sem tudom mit reagáltam, de nem voltam túl határozott sajnos. Egyébként direkt figyeltem a hangját, h nem részeg-e , de nem, teljesen szépen beszélt, úgyhogy szerintem valami más tudatmódosító szer lehet a dologban.
Miután leraktam a telefont kb fél óráig nem tudtam elaludni, mert annyira ideges voltam magamra, hogy
a) miért vettem fel a telefont egyáltalán
b) ha már felvettem, miért nem raktam le, mikor elkezdte a hülyeségeit
c) ha már végighallgattam, a végén miért nem küldtem el oda, ahová való
d) és hogy mivel nem küldtem el, sőt mi több, szinte kedves voltam (mint már említettem, röhögcséltem is) ugye nem hiszi azt, h én erre várok mióta utoljára találkoztunk. Ez utóbbi egyébként nem idegesített annyira, mert mindig rájöttem, h engem nem is érdekel, h mit gondol rólam (bár azt tudom, h passzívnak tart, megjegyzem: passzív vagyok, vele kapcsolatban legalábbis)
Na, erre varrjál gombot.
(A teljesség kedvéért: természetesen nem jött be tegnap az iskolába, és remélem nem is fog, bár neki lesz kellemetlenebb a találkozás)
