Ugyebár lakótársat keresünk ezerrel újsütetű lengyelkata helyére, de sajnos eleddig minimális sikerrel. Természetesen feljegyzéseket vezetek a jelentkezőkről, mármint csak azokról, akik nem riadnak el a "nincs külön szoba" és a "most négyen vagyunk lányok" kezdetű mondatoktól, és eljutnak a lakás megnézésének sorsfordító perceiig. Első jelentkezőnk egy piercinges lány volt (muszáj volt ráhúzni valami skatulyát), ő nagyon aranyos volt, meg jövő héttől már tudna költözni, tényleg esélyes. Egyébként megjegyzem ő az egyetlen lány, úgy néz ki, hogy a "jófej egyetemista lányok keresnek fiú vagy lány lakótársat, sört szeretők előnyben" hirdetés csak a férfiakat vonza, de még milyeneket. A sörös rész beleírásával egyébként a nagyon merev, túl tanulós embereket akartuk kizárni, de lehet, hogy nem ez a megfelelő eszköz. Átfogóan katával úgy jellemeztük, hogy a férfitársadalom kivetettjei akarnak mindössze hozzánk költözni, ez legjobban az első fiún látszódott. Katával beszélt telefonon, kedd délután fél 4kor, meg hogy este jönne, két haverjával. Kata hihetetlen látnoki képességgel úgy írta be a telefonjába, hogy "fiúk a klubból"... Fél 9 helyett 10re ért oda a szemlátomást többszörösen hátrányos helyzetű fiatalember, mivelhogy roma származású és ráadásul a saját neméhez vonzódik. Az előbbit láttuk, az utóbbit is, de erre külön fel is hívta a figyelmünket. Nem mintha problémám lenne a cigányokkal vagy a melegekkel, de itt most együttélésről van szó. Hozott magával egy fiút és egy lányt, szintén fura szerzetek, jelentkezőnk mindemellett részeg volt, mivel saját bevallása szerint a katával való telefonálás óta ivott, és - hab a tortán- már aznap ott akart aludni! Természetesen mi kedvesen kizártuk ezt a lehetőséget, és biztosítottuk róla, hogy majd értesítjük.
Azóta 4 fiú nézte meg a lakást, ebből egy potenciális, aki szimpi volt, ő ötödéves az orvosin, és kedves, beszélgetős. A másik három viszont nem tudom mit gondol, hogyan lakna együtt 4 20 év körüli lánnyal, lévén ők 30 év feletti, pocakosodó dolgozó emberek. Egyikük épületgépész, a másik szakács, a harmadik meg gépkezelő. Az épületgépész vicces volt, de közölte, hogy mikor ő hazaér este a munkából, szeret a tévé előtt pihengetni nyugalomban, és az is kiderült, hogy nem a barátok köztöt nézné szívesen. Meg érett felnőtt férfi. A szakács meg őszült, könyörgöm!
A tegnapi gépkezelőnk egyszerre volt ott az orvosis sráccal, ami érdekes volt több szempontból, mivel én nem voltam otthon, mikor megérkeztek, így kata fogadta őket egyedül, és értesített arról, hogy most már jó lenne elindulnom pro facultate elnevezésű kari napunkról sürgősen. A kari napra itt térnék ki néhány szóval: minden kétséget kizáróan a legjobb volt, amit eddig láttam, mivel végre nem metál-fellépők voltak délután négykor a színpadon, hanem robbie wiliiams tribute band, és geci jó hangja volt az énekesnek, majd a viva tévé méltán népszerű műsorvezetője, zola énekelt olyan számokat, mint például a teenage dirtbag. Eközben 100 forint volt a korsó sör, 200 a kaja, ami olyan szinten fincsi volt, hogy csak na (egy, a kézfejemnél nagyobb sült csirkemell, egy szál kolbász, nagy adag mustár, savanyú ubi, meg 2 zsemle), emellett később volt még valami ingyen hús salátával, és a bográcsokból is bárki ehetett, de addigra már sajnos annyira tele voltam, hogy abból nem tudtam enni. A bort pedig úgy lehetett vásárolni, hogy fizettél 200 forintot a pohárért, ami azután örökre a tiéd lett, maga a bor bele pedig ingyen volt. Nos, a felvázolt körülmények mind összejátszottak ellenem, emiatt volt az, hogy tovább maradtam, mint terveztem. Egy régi öreg ismerősünk még a batthyány-ból is ott volt, mivel ő is pázmányos, és mondta, hogy hazajön velem lakótársat castingolni, meg a katát is már régen látta, szóval laskával (avagy dávid kinek ahogy tetszik) ketten vonultunk haza, részegen. Nagyon megnyerő lehetett, ahogy a lány, aki az esetleges szobatárs, este 8kor hazaér, egy részeg fiúval, részegen, borospohárral és kolbásszal a retiküljében. A gépkezelő épp a fotelben ült, dávid pedig szó nélkül beült mellé, keresztberakta a lábát és várakozó arckifejezést öltött, ami enyhén buzis volt, mivel a fotel ugye, hát inkább egyszemélyes, szóval teljes testfelülettel egymáshoz simultak a 35 év körüli gépkezelővel. Laskának nem tűnt fel a helyzetkomikum, de kata gyors mozdulattal előrerántotta a dohányzóasztalt a kanapé elől, hogy még több hely legyen a kanapé előtt, és kijelentette, hogy oda is lehet ám ülni. Nem lepődünk meg, ha azt mondom, hogy a faszi azonnal átült. Aztán én megpróbáltam kimagyarázni a dolgot, hogy nem vagyok ám minden nap este 8kor már részeg, meg általában ki tudom mondani az "r" betűt is, úgyhogy nézzék ezt el nekem. Kata és dávid kiültek a konyhába beszélgetni, hisz már régen látták egymást, én pedig a 2 fiút szórakoztattam, de a gépkezelő elég csendes volt, mindemellett ijesztően ronda, rettenetes, középen elválasztott és lezselézett hajjal, és valami beteg fénnyel a szemében, az a típus, akinek bármikor bekattanhat és te csak arra ébredsz fel, hogy a nyitott hasadon keresztül a belső szerveidben turkál (mostanában nézem az x-aktákat, bár igazából ez még mindig a fűrész eredménye). Igyekeztem komolyan beszélni, meg bebizonyítani, hogy részegen csillogó szemeim mögött lakozik némi értelem, az orvosissal jól elröhögcséltem, meg valami sztorikat is meséltem, egészen oldódott a hangulat, kezdtem visszanyerni a jó híremet, mikor kata bejött a szobába, és épp csend volt, melyet mi más törhetett volna meg, mint dávid hányásának wc-ből kiáramló hangjai, feltéve az i-re a pontot.
Azért kíváncsi lennék, mit gondolnak