Hát ma egy hete tértem haza nagykanizsára, és még nem is őrültem meg. Az egészségi állapota családom tagjainak javulófélben van, anya jól viselte a műtétet, csak kisebb problémák voltak, kedden már haza is jöhetett, apa a hétvégén belázasodott, de már ő is jól van, jelenleg nekem folyik az orrom és fáj a torkom, de ami a legrosszabb, hogy nagyon köhögök. Erre egyébként van egy elméletem, hogy miért. Mármint a köhögésre. Azt hiszem ugyanis, hogy a héten elkezdtem leszokni a cigiről, teljesen véletlenül természetesen. Mindössze annyi történt, hogy vasárnap óta nem gyújtottam rá, mert nem mentem sehová, amikor meg mégis, akkor meg épp nem volt kedvem cigizni. Szóval véletlenül 5 napja nem cigizek, és ráadásul a torkom is fáj, ideális lenne most nem cigizni egy darabig, bár nem tudom menni fog-e, ha olyan környezetbe kerülök, ahol szoktam cigizni (értsd: sör) Jó lenne ha legalább bulidohányossá vissza tudnám szorítani magam, és ha ez így, gyakorlatilag észrevétlenül, mindenféle erőfeszítés nélkül sikerülne, annak meg aztán végképp örülnék. Na és akkor az elméletem mindössze annyi, hogy a nem-dohányzás miatt (is) köhöghetek, ahogy próbál tisztulni a cucc, illetve hát én. Nem ez a világ legkidolgozottabb elmélete, azt belátom.

Amúgy itthon lenni más szempontból nem volt túl eredményes, persze anyu helyett én vezetem a háztartást, leszámítva a főzést, mert azt apa csinálja, úgy döntöttek mindenkinek így lesz a legjobb. Amúgy ez indokolatlan, mert szombaton nagyon jót főztünk a danival, bár ha jobban belegondolok mindenki csak azt dícsérte, amit a dani egyedül csinált. Amúgy én örülök, hogy nem nekem kell főzni, mert így legalább mindenféle mást tudok addig csinálni, meg még tanulásra és barátok köztre is marad időm. A tanulás például konkrétan az egyik olyan terület, ami itthon nem túl eredményes, ennek nagyon meg fogom inni a levét nemsokára.
Ebben a pillanatban jöttem rá, hogy a tanulás az egyetlen olyan terület, ami itthon nem túl eredményes, mivel a héten még tornáztam is, eddig minden nap, főként nyújtások, istenien érzem magam. Leszámítva persze a köhögést, amitől nem tudok aludni. A jó közérzetemhez már nem sok minden hiányzik, csak mondjuk, hogy ne essen több hó, illetve egy alapos tavaszi hajvágás, azt hiszem a jövő hétre be is jelentkezem ahhoz a kedves és izmos meleg fiúhoz, akinél tavaly voltam. Előtte csak olyan női fodrászaim voltak, akik vagy ducik voltak, és akkor azért, vagy anélkül, de mindnek olyan nagyobb/vastagabb karja volt, amin úgy lóg a bőr ernyedten, és ugye azzal dolgoznak ott az ember szeme előtt. Na ehhez képest forradalmi élmény ez a kedves és izmos meleg fiú, egész pontosan az ernyedt női karok helyett (meg a sima női karok helyett is) a kemény bicepsz, melyre feszül a csillivilli izompóló.