Kicsit be vagyok csiccsentve, de télleg nem nagyon. Ma aktív napom volt egyébként, konkrétan fél2től majdnem este 6ig egyfolytában (!) mozogtam, kosarazás és biciklizés formájában. Testmozgástól elszokott szervezetem (mármint olyan testmozgástól, ami közben felmegy a pulzusod) már az odautat nehezen bírta biciklivel, amúgy állítólag gyanúsan vörös volt a fejem végig, mindemellett meghúzódott a derekam, kiment a bokám és egyszer elhagytam a cipőmet is. Nagyon jó volt, bár eddig nem tudtam, h miklósfa ilyen messze van. Aztán meg hazaértem, azt hittem soha többé nem tudom használni a combomat, és akkor meg hívott régenlátott koki, h neki a holnap nem pálya, menjünk be ma, és nem tudtam neki nemet mondani, szóval még este is kellett mozognom, de megérte, eredménye is lett (lásd első tagmondat a bejegyzésben). Aztán jöttem haza, és szar a zár a lépcsőházajtón, én mondom anyának már hónapok óta, h sosem tudok bejutni, ezért csináltatott nekem új kulcsot, merthogy biztos azzal van a baj. Nem azzal volt, mert az újat használva is csak annyi idő után tudtam bejutni, h közben kétszer kellett újra felkapcsolnom a villanyt, mert elaludt. Persze nem kaland a kaland úgy, h közben ne kelljen pisilned! Gondoltam, h felcsengetek kaputelefonon, de nem hiszem, h meg tudtam volna magyarázni anyáéknak, h nem azért nem tudok bemenni, mert hullarészeg vagyok, hanem ez a kurva zár. Persze bejutottam, ezt bizonyítja, h például ide írok. Most nagyon szívesen néznék szökést, de túlzottan tisztelem ahhoz, h lenne pofám félrészegen nekiülni, szóval alszom.
jajderossz