Tegnap rendhagyó napom volt, mivel egyrészt nem járok mindennap konditerembe, másrészt nem látok mindennap sztárokat (írhattam volna a színészóriás kifejezést is) az utcán. A konditerem nagyon izgalmas volt, a papócsival meg 2 lakótársával voltam, és annyira meg voltam zavarodva az elején, h bezártam a szekrényemen lévő lakat kulcsát magával a lakattal a szekrénybe:) Egyébként nagyon aktív voltam, bár a futópadtól az elején kicsit féltem, de aztán belerázódtam, sőt még sprinteltem is, ez a 12,7 km/órás sebességet jelenti, de ezt csak 1-2 percig bírtam, mert hányingerem lett tőle:) A végére annyira asszimilálódtam, h súlyzózás közben a bicepszemet (vagy inkább így írjam, h a "bicepszemet"?) nézegettem a tükörben, ahogy feszül vagyis szenved:) Akkor jöttünk el egyébként, mikor egy 50 év körüli faszi kérés nélkül bemutatta, hogyan kell hasizmozni, és nekem utánoznom kellett őt, és figyelte a technikámat:) Aztán a papócsi mondta, h elkísér a móriczig, és akkor mentünk csak úgy simán a járdán, és egyszer csak ott volt a ricsi a barátok köztből!!! Nekem ez akkora élmény volt, rám is nézett, és szinte biztos vagyok benne, h érzékelte, ahogy megjelenik a katarzis és a téboly szememben:) Nagyon nehéz volt önuralmat erőltetnem magamra, pár méterrel arrébbról fel is hívtam azonnal a rockyt, h "nem fogod kitalálni kit láttam", mert tudom, h ő is "rajongó", és tudtam, h meg fog őrülni, de ilyen zseniális reakcióra nem számítottam, mert első kérdése az volt reflexből, h "és hozzáértél?!" :D Hát, mondtam neki, h sajnos nem