Mai napom eredményességét nem tudom kifejezni. Már reggel 10kor úgy indultam el itthonról, h nagyon gyorsan lerendezzük a rolival a dolgokat, aztán jövök is haza. Aztán mintegy 7 órán keresztül együtt voltunk, én ez idő alatt egyszer félpucérra is levetkőztem, és a végére nagyon elfáradtam, ülni is alig bírtam, csak szorongattam a virágomat.

És most mindent elmagyarázok: alkalmi munkavállalói könyvet akartunk intézni, illetve nekem elintézte anyám, akinek a keze mindenhová elér, rolinak meg nem adtak, mert nem kanizsára van bejelentve. Aztán én elmentem tüdőszűrőbe, és életemben először fizethettem is vizitdíjat, nagyon misztikus volt, és éreztem, h része vagyok a rendszernek. Ekkor történt egyébként a félpucérra levetkőzés részemről. Aztán tovább folytattuk utunkat a mindenki sportpályájájára:), ahol megosztotta velem élete egy roppant érdekes momentumát, én közben telefonbeszélgetést folytattam hábéval "gyere ki fonyódra tanulni" - témakörben, mire mondtam, h fonyódon túl jól érezném magam, és semmit nem tanulnék, hábé nem hitte el, végül úgy tettük le, h hábé azt mondta, h "jól van, azt csinálsz, amit akarsz, de ha nem jössz, megsértődök":) Végül visszaindultunk a város felé, de előtte kölcsönösen leköptük egymást (én vízzel, ő nyállal), eközben roli eldöntötte, h akkor ő most levágatja a haját, amit egynehány nappal ezelőtt billiárdban vesztett el a székellyel szemben, még röhögött is magán, h már a haját is eljátszotta. Hát el, tünci meg én láthattuk elsőként az új másfél centissel (kb), nem rossz, csak furcsa. Aztán tünci mondta, h ő hazamegy, menjünk el hozzájuk, és akkor már szentül meg voltam győződve arról, h én most haza, és azonnal munkajog, de ehelyett még elkísértem a rolit megmutatni az új haját a fő utcán, aztán parizeres szendvicset ettünk a mozikertben és végül a tescóba mentünk virágot venni saját célra, aztán leültünk a tesco elé pihenni, meg idióta fogadásokat kötni (természetesen csak azért írom, h idióta, mert én vesztettem, eredményét majd mindenki meglátja, illetve rögzítem, ha aktuális lesz) meg a kisbodnárt várni, aztán végülis hazaértem nagy nehezen, és ma még csak egyszer néztem rá a munkajogra, akkor is csak 1 méterről, nehogy hatalmába kerítsen, mert akkor bűntudatom lenne, pedig az így is van. Aztán még megjött tesóm is, aki ma fejezte be a vizsgaidőszakot, nekem meg még 3 hét, ezzel kapcsolatban apám finom gúnnyal megjegyezte, h "látod édes lányom, a jó tanulók már most befejezik a vizsgaidőszakot" amire én azt mondtam, h ó igen, és ha ilyen nagy a szája, húzzon be a szobámba és álljon neki tanulni, és ha végigcsinálta a maradék 3 hetet, akkor jöjjön vissza. Persze nem tudom mit pattogok, az én teljesítményem nem az, h folyamatosan tanulok napi átlagos mennyiségeket, hanem az, h az utolsó 3 napban napi 14-16 órákat, és az életben maradáshoz még ételre sincs szükségem, csak x óránként egy cigi-kávé kombinációra:) meg a napi 30 percnyi barátok köztre. Ápropó, barátok közt... (ez télleg szánalom)