Igen, igen, régen írtam, ezúton is bocsánatot kérek azoktól, akik igényt tartottak volna rá (hello fanni) Ez a mulasztásom több okra vezethető vissza: egyrészt folyton szaladgáltam, mint pók a falon az elmúlt hetekben, másrészt napi 8 órán keresztül adatokat vittem be számítógépre, így volt/van némi herótom a billentyűzetektől, harmadrészt ha épp nem szaladgáltam és nem is adatrögzítettem akkor meg általában aludtam, mint alapvető szükséglet, vagy buliztam, mint szintén alapvető szükséglet. Ja meg közben "kiképeztek" pénzügyi tanácsadónak, ami szerintem egy jó dolog, mások meg úgyse tudnak róla semmit:) (legalábbis ha abból indulok ki, amit én tudtam róla) Szóval ez van.
Most az imént pedig épp anyukámat csodáltam, aki elmélyülten üldögélt egyedül a szobában, korda gyuritól a nap kapujában c. számot hallgatta (most nem részletezem, hogy hogy került a winampba ez a dal), amiről korábban kijelentette, h '77-ben volt sláger, tehát gyors fejszámolással kiderítettem, h akkor ő 22 éves volt, és néha benéztem hozzá, ahogy itt énekelgeti maga elé nézve, de bejönni nem mertem, mert én se szeretném, ha majd 30 év múlva valaki megzavarna, mikor egy mai dalt hallok újra, és rámborul az ami az én 22 évem volt akkor/ma.
Bulibeszámolok: ld. köv. bejegyzés