Hát igen, mentem volna haza inkább, vagy legalább az évikével szombat délután a műjégre napozni (valami napozási világrekordot állítottak fel ott a népek, akkor legalább rekorder lehetnék, ha már okos nem vagyok), semmi értelme nem volt fentmaradni, meg ráadásul hatalmas szombati parti is végeláthatatlan távolságban volt tőlem.
Ez egy szörnyű nap lesz, már most kiderült, mivel:
- az első emberi szó, amit  ma hallottam az a szomszéd sanyi bácsi volt, ahogy lehülyéz, majd közli, hogy szarul nézek ki, és kiröhög
- majdnem lekéstem egy szóbeli vizsgát, melyre egyébként sem készültem fel rendesen
- fent nevezett vizsgán kihúzom álmaim tételét, penge vagyok, kezdeném írni, ám ekkor...
- a tanárnő közli, hogy nem vizsgáztat le, mivel nincs beírva a gyakjegyem, melyre egyébként hozzá jártam, és mellyel kapcsolatban az aláírásért csütörtökön adtam le egy 10 oldalas fordítást az áruk nemzetközi adásvételéről szóló 1980. évi bécsi egyezmény kártérítési, mentesülési és megőrzési szabályaival kapcsolatos cikkről (igazán kedves, egyszerű, primitív szöveg volt), mely azonban még nem került az ő kezébe, és a szabály az szabály, egy jogi egyetemen meg pláne, szal anélkül én itt egy betűt ne írjak (értesüléseim szerint a gyakorlatot a vizsgaidőszak végéig kell beiratni, eddig úgy volt, úgy néz ki személy-függő), ám ő megengedi, hogy kinyomtassam újra a fordításomat és utolsónak visszamenjek vizsgázni, és akkor ő majd megnézi
- közben hálisten néhány lány megjelent még vizsgára várva, így volt időm visszaszerezni a tanszékről a fordításomat, melyről közben kiderült, hogy elveszésének oka, hogy a túlképzett, olvasni tökéletesen tudó titkárnő egy másik tanárnő mappájába rakta, és még volt képe azt mondani, hogy "jaj biztos a kolleganő..." pedig én emlékszem, hogy ő volt ott (ha ezt befejezem, visszamegyek megkínozni) 
- aztán mikor bemegyek utolsónak nyilvánvalóan mit húzok? egy teljesen idegen tételt, szal elég gáz volt, hogy ott pattogtam összevissza, hogy jaj a fordítás, hadd vizsgázzak, majd a végén visszaadom. Tanárnő: " hát, pedig a gyakorlata már megvan"
Remek, lehugyozni nem akarsz?