Ugye emberek szoktak azon elmélkedni, hogy "jaj lehet, hogy a világon valaki most ugyanazt csinálja, mint én"- én ebben most biztos vagyok. Ugyanis van egy lány krakkóban, aki ugyanazt a dalt hallgatja, és ugyanúgy hőbölög tőle, mint én, és szintén kirázza a hideg. Rockynak most küldtem át megismerkedésünk nyarának himnuszát, a rhyme project-től a 2001, a veszélyes élet évét. Hosszú kutatómunka után a héten sikerült megszerezni (kösz dömpi), valami annyira fantasztikus, hogy az hihetetlen, a katarzis szót erre találták ki. Ha hallom, újra 15 évesnek érzem magam, aki egész nap a fiúk szobájában fetreng a táborban és minden erejével azon munkálkodik, hogy rászokjon a cigire. Emlékszem, akkor tanultam meg letüdőzni, és annyira nagynak éreztem magam, meg komolynak, és mégis lazának meg vagánynak, asszem ez az az érzés, ami akármennyire is vonzóvá teheti, plusz ha az emberben még némi gyengeség is van, meg a társaság, akkor el van veszve. Szóval ott feküdtem mindig a fiúk ágyai között a szobában és cigiztem, és szállt a füst, és szólt a 2001, (akkor különösen jó volt, mert éppen 2001 volt) és akkor én még nem is tudtam, hogy hogy hívják azt a 2 rokkercsajt, akik ott cigiznek egész nap a szobák előtt, talpig feketében (mondjuk akkoriban még nem volt ennyire durva a globális felmelegedés, de azért geci meleg volt), zsíros hajjal, és kb azt hittem róluk, hogy titokban vérrel táplálkoznak, és mindig fikázták, hogy mért megy ennyit ez a szám, volt némi ellenérzés, aztán hopp, eltelt 7 év, most meg már kint van krakkóban, és ezt hallgatja vigyorogva. És már a haja se zsíros.
Azért érdekes, kisebb koromban mindig megpróbáltam elképzelni, hogy mi lehet a jövőben, de teljesen felesleges, a valóság sokkal durvább, mint bármi, amit fantázia szülhet.
Eszembe jutottak még első találkozások azóta naggyá lett barátokkal, egyik legkedvencebbem a koki, akivel -rockyhoz hasonlóan- szintén balatonmárián ismerkedtem meg, a fiúk akkor már ismerték, mint egyikét a hárombálintnak, és már este volt, és ott ültek a szabadstrandon a hárombálinttal a padokon, valamit ittak, és amikor bemutattak minket, koki olyan részeg volt, hogy a fejére húzott egy nejlonzacskót, és épp lyukakat égetett rá cigivel a szeménél meg a szájánál. Fontos az első benyomás. Igen, jól tudjuk, a koki tanár.:)
Most már inkább csak leírom a tegnapi bulit. Volt egy kanizsán is,
tünci-szülinap, meg egy pesten is, toka-szülinap. Földrajzi okokból én a
pestire mentem, mivel kőbánya mégiscsak közelebb van, mint nagykanizsa, bár
időben nem sokkal rövidebb idő alatt ér be az éjszakai. Pák-pák feriék
havanna-lakótelepi rezidenciáján volt a buli, ahol jelen voltunk sokan, és
évikével megfogalmaztuk, hogy még sose voltunk olyan házibulin eddig, amit nem
a szűk körből valaki szervezett volna, furán is éreztük magunkat az elején,
hogy nem nekünk kell majd takarítani, ettől függetlenül természetesen
kulturáltan viselkedtünk. A fiúk mondták az ottani lányoknak, hogy tanulják meg
a fecó-táncot (ez én vagyok), akik kérdezték, hogy hát az milyen, mire a dömpi:
" a fecó-tánc az olyan, hogy lefekszel a földre, és megpróbálsz
felkelni"
És örökké emlékezni fogok a pillanatra, mikor a toka felpróbálta az ajándékát.
Természetesen sokkal érdekesebbnek fog tűnni a dolog, mikor már tudjuk, hogy a
tokának egy rénszarvasos tangát vettünk, olyan fajtát, ami - hogy a szexshopos
faszi szavaival éljek- belelógatos. Már mindenki érti gondolom, tokánk a
szarvas fejrészét önnön testével tölti ki. Mivel a toka sosem volt szívbajos
fel is próbálta rögvest, és akkor a vizuálisoknak mondom, hogy képzeljük el a
tokát egy cérnatangában, ami ugye elől szarvas, ahogy erotikus táncot lejt joe
cocker-től a you can leave your hat on című dalra, és adalékként mondanám, hogy
a tanga tervezője nem fordított különösebb figyelmet arra, hogy a golyóknak is
legyen valahol helye, így nincs. Legalábbis a tangán belül:) Többek között az
ilyen események hatására is, de elszabadult a buli, mi ugyan katával egy
végeláthatatlan éjszakaizás után szerencsésen hazaértünk 3ra, dömpink azonban
valamikor világosban érhetett haza, mattrészegen, hábéval zöldpardonban is
voltak, a MÁV-függönyből varrt rövidgatyája seggén egy jó 30 centis lyuk
tátongott, illetőleg nem vette észre hogy a kata fekszik a nagyágyban, ezért
félig-meddig ráfeküdt, mindemellett szent meggyőződése volt, hogy őt és hábét
dél felé dobták ki a zépéből, de mivel ezt reggel 11kor állította, nem volt túl
hihető.