Vannak terveim. Fontos tanév előtt állunk, hisz ha minden igaz, idén elvégzem az egyetemet, legrosszabb esetben jövő ősz végére, de ettől függetlenül még sose voltam ilyen közel ahhoz a (és most csúnya szót fogok használni) felnőttélethez, amelyet szeretnék magamnak. Szóval a terveim: két dolgot szeretnék még tanulni, ami két külön szakot, sőt kart (esetleg sulit?) is jelent, most azt tegyük félre, hogy ez félévente mennyi pénzbe fog kerülni, és azt hogyan fogom előteremteni, mert a pénz-oldala - habár nagyon fontos- szerintem a legkevésbé jelentős, meg mert halálbiztos vagyok benne, hogy az álmaim nem pénzkérdésen fognak elbukni, van két kezem, egészséges vagyok, majd megkeresem azt a pénzt. Ha máson buknak el, akkor meg el kellett bukniuk.
Szóval jövő ilyenkor már töriszakos leszek valahol, el se tudom képzelni, annyira jó lesz. Másrészt most ebben a félévben elmegyek pesten valami alapítványhoz vagy szervezethez önkéntesnek, ahol beteg gyerekekkel foglalkoznak, és feltérképezem, hogy én hogy bírnám azt a munkát, mert úgy nincs értelme azzal kapcsolatos terveimnek, ha nem bírom idegekkel meg lelkileg.
Rövidebb távú terveim között szerepel még egy patent szakdolgozat megírása az egykori jugoszláv területeken elkövetett emberiség elleni bűncselekmények nemzetközi törvényszékéről, tényleg úgy belemenve a témába, ahogy az megérdemli.
Másrészt nyaralni is fogok még az ősszel: szeretnék meglátogatni szívemnek kedves embereket sopronban, szombathelyen, pécsen (igen, dorka, sajnos komolyan vettem meghívásod :P), sőt -merjünk nagyot álmodni- krakkóban is:)
Meg rendezünk házibulit az albérletben, szeptember 19-én vagy 26-án, ez még képlékeny, de amit most a legjobban várok, hogy csütörtökön belga koncert a zépében, potom 200 forintért fogok parádésan szórakozni, lesznek ott vágómadárfélék, kakukkalkatúak, klappi-klapp :D