Hát miután kiderült, hogy jön a vox, katával 24 órás nagytakarítást rendeztünk, amibe persze nem minden fért bele, de a helyzet most sokkal jobb, ráadásul az üvegest is vártuk, ezért a nagyágy a nappali közepén volt, másrészt meg minden szekrényt kipakoltunk, és az egész olyan volt, mintha most költöztünk volna be, nagyon élveztem. A szelektívet is visszavittük, és péntek délután az üvegeket is a tescoba, ami külön kaland volt, mert vinnünk kellett a jukkert (anyától tanultam a szót, piros tologatós kiskocsi, elég öregasszonyos és/vagy csöves) meg el kellett kérnünk domitól a biciklijét, a rózit, amin van két kosár, szóval így tudtunk csak egy körben mindent visszavinni. Két fiú be is szólt, hogy "ezek se kicsibe nyomják!":)
Péntek este már gőzerővel és számos segítő kézzel folyt a takarítás, hogy időben befejezzük a belga-koncert előtt, amely 9re volt kiírva a dürer-kertbe. Érkezett előtte hozzánk szilas, illetve rocky részéről lilla és dávid, aztán negyed10kor el is indultunk, és mivel rossz buszra szálltunk, 10re értünk oda. Épphogy elmentünk pisilni meg sörért meg álldogáltunk 5 percet a színpadot figyelve, mikor elkezdődött, és már zúztunk is előre. A második sorban álltam, mégöttel szemben, fantasztikus hangulatban (=becsiccsentve) és nagyon durván végig azon pörögtem, hogy fel kéne menni a színpadra. Istennek legyen hála nem tettem meg. A fiúk amúgy ezüst színű csillogó öltönyben voltak, de a zakót elég gyorsan levették, alatta csak a mellény volt. Rettenetesen jó volt a koncert, annyit ugráltam, mint állat, sok-sok szám volt a zigilemezről, még a metasláger is:) Arról meg nem is beszélnék, hogy mit éreztem, mikor elkezdték nyomni a (kapaszkodj meg) backstreet boys-tól a get down-t, totális őrület!:D
Rocky valahogy nagyon berúgott, többször azt vettem észre, hogy a gatyámba belenyúl, és úgy kapaszkodik, ő pedig többször azt vette észre, hogy idegen csoportok közepébe beledől:) A koncert elején volt egy vicces helyzet, egy fiú, aki inkább mögöttem állt, mint mellettem, megpiszkált, és odaordította, hogy "szép a szemed" Ennyire alkalomhoz nem illő csajozási szöveget még nem hallottam, mert pölö egészen addig, amíg oda nem fordultam nem is látta a szememet, hát mit képzel, mit reagálok, nagyon flegmán csak annyit mondtam, hogy "ez most nem az a szituáció!", meg hát egyébként is hogy gondolja, hogy egy belga koncerten eltereli a figyelmemet. Aztán a rockynak még mondott valamit rólam, de ott se talált megértésre, rocky saját bevallása szerint artikulálatlan hangokat kiadva elfordult:)
A koncert után hazafelé vettük az irányt, néhányan közülünk ettek a palacsintakirályban (az egy zseniális hely, nagy adagok aránylag olcsón), kata hazáig nem tudott betelni a ténnyel, hogy egy hamburgert és 2 palacsintát evett 520-ért, szerintem nehéz lesz neki hasonlóan katartikus élményt okozni a közeljövőben.
Én meg, habár korábban volt olyan verzió, hogy a koncertre sem megyek anyagi okok miatt, hajnalban úgy döntöttem, hogy akkor irány a filléres, dáviddal le is mentünk, fél5re értünk haza, miután egy csomó mindent megtudtam a lazio nevű focicsapatról:)

A másnap reggel.... Előzményként annyit, hogy a kata a takarítás alatt nagyon kegyetlenül viselkedett, ő mindent, aminek valami haszna nincs kidobott, én meg ugye a másik véglet vagyok, aki még mittomén, borosüvegdugókat meg üvegdarabokat is megtartok, és még kamaszkoromban használt papírzsepiket is felcímkéztem, ha valami fontos alkalommal használtam őket, de erről ne beszéljünk. Szóval láttam egyszercsak még csütörtökön, hogy a kata által összekészített szemét tetején ott fekszik a jóöreg kenbarbi, akivel elsőéves korunkban annyit játszottunk, és akit ha jól emlékszem a tüncitől kapott, aki a padlásukon találta:)
Nem ám akármilyen kenbarbi ez, hanem egy igazi katona kenbarbi, pisztollyal és pisztolytáskával és kék egyenruhával, és régen, még legősibb korában, mielőtt tünciék padlására került volna, mondani is tudott valamit, ám mire kata megkapta már egy kicsit megfáradt, úgyhogy ha a megfelelő helyen megnyomtad, erotikus nyögéseket hallatott. Mára pedig a jobb lába térdből hiányzik, de szerencsére hosszúnadrágja van, így csak a bakancs hiánya tűnik fel. Szóval mondtam a katának, hogy nehogy kidobja, mondta, hogy márpedig de, mégis mit csinálnánk vele, majd szinte azonnal hozzátette, hogy akkor vigyük is le az eddigi szemetes-zacskókat, és mikor elfordult felvenni a cipőjét, én egy óvatlan pillanatban kenbarbit bedobtam a domi szobájába, majd szépen levittük a szemetet. Pár órával később elmentem kenbarbiért, és a pólóm alá dugva elcsempésztem egészen az ágyneműtartómig, ahol biztonságba helyeztem.
Szóval kelek fel szombat reggel 11kor, hallom nagy a vidámság körülöttem, majd kata rámszól, hogy nem vettem-e észre, hogy befelé lejt az ágyam, merthogy nincs rendesen becsukva az ágyneműtartóm, mondom nem, azt mondja, akkor nézzek már oda, és hát az történt, hogy ahogy részegen vettem elő az ágyneműt, félig kikaptam a kenbarbit, amit azonban nem vettem észre, és az egész éjszakát úgy töltöttem, hogy kenbarbi deréktől lefelé a nyomorék lábával kilóg az ágyneműtartómból, plusz a bal keze, benne a pisztolya:) Ilyen csúnyán lebukni hallod:D Nagyon régen röhögtem ekkorát. Hát ilyen, ahogy én titokban tartok dolgokat:

A szombat további részében dél felé megjött az üveges, majd 1kor stef a riportercsajjal a reptérről, akit linának hívnak, és szép a pulcsija meg ő maga is. A kora délutáni forgatás nagyrészt a lakásról szólt, meg hogy beszélgetünk steffel és közben elvileg úgy csinálunk, mintha a lina ott sem lenne a kamerájával, mondjuk nem volt zavaró annyira, mint hittem. Aztán ők elmentek petivel hármasban városi jeleneteket forgatni, mi meg a katával ajándékot venni stefnek (most azt hiszitek ez egy jelentéktelen félmondat, de később még fontos lesz), majd haza, este meg hát a búcsúeste, ez a forgatás miatt elvileg nagy létszámot követelt volna meg, mondjuk végülis nem voltunk kevesen, pölö átjött a peti anyukája, aki nagyon jófej, meg a stef barátai közül a judit nevű német, aki tud magyarul, és a roman nevű félig német-félig magyar, aki szintén tud magyarul, és fiú. És sztárvendégként hábé is beállított, ő délután 2től ivott egyébként rokonoknál, így már kellően be volt csocsizva, és olyanokkal koccintott a kamera előtt, hogy "szarospalacsinta", a linának pedig tett némi utalást arra, hogy régen fiú voltam :P Boroztunk, pálinkáztunk, volt jó hangulat, meg palacsinta és rakottkrumpli. Aztán eljött a pillanat, hogy átadjuk a búcsú-ajándékot, mely a filmben is fontos szerepet töltött be. Az átadás előtt azt hittem, hogy az lesz a legcikibb, hogy karácsonyi csomagolópapírba csomagoltam, és hogy rondán, mert csak úgy tudok, de nem. Stef nagy boldogan nyitja ki, többmindent kapott, először meglátja a kendőt, aztán a kolbászt, meg a túrórudikat, majd eljut a gyűrűhöz, amiről mi a katával azt hittük, hogy egy sima fagyűrű, szép matt színű, valami mintával. Stef nézi a mintát, látom lesápad, hogy teatyaúristen, miez?! kurvára nem érti, kérdőn mutatja másoknak is, lina közben rázoomol természetesen, mi a katával kérdezzük, hogy bazzeg stef, mért mi az, mire közli, hogy "szélsőjobb" Mint kiderült, katán és rajtam kívül az összes jelenlévő tudta, hogy ez bizony a nyilaskereszt. Életemben nem égett még így a fejem, miután megnézte a többi ajándékot, katával bevonultunk a fürdőbe sűrű bocsánatkérések után, hogy nem lehetünk ilyen szerencsétlenek, és pont a német tévé, és asztakurva, aztán stef megkérte linát, hogy az lehetőleg kerüljön kivágásra. Még el kell telnie egy kis időnek, hogy feldolgozzuk a traumát, az év diplomáciai baklövését, katának mondtam, hogy ennél már csak az lett volna durvább, ha egyenes adásban belerepülünk az ikertornyokba.
De itt még nincs vége az estének, épp a fürdőben beszélgettünk stef, kata meg én, mikor a lina odajött a kamerával, és németül kérdezte katát és stefet  (én inkább lina mellé húzódtam, kamerán kívülre, és amúgysem tudok németül) az elválásról, stef már mondta, hogy mennyire sajnálja, kata beszélt épp, hogy jaj de szomorúak vagyunk, milyen jó volt együttlakni, visszavárjuk, mikor felnéztem a fejük fölötti kábelre, és megláttam egy iszonyat nagy pókot. Főszabály szerint rettegek a pókoktól, az ekkoráktól végképp, de a helyzetre való tekintettel, miszerint, hogy épp interjú folyik, és én nem tudnék úgy kimenni a fürdőből, hogy azt meg ne zavarnám, tovább álltam a lina mellett szépen csendben összeszorított szájjal.. egészen addig, amíg a pók is állt szépen csendben, de egyszercsak azt vettem észre, hogy elkezd beereszkedni a lányok feje közé. Na ekkor volt vége az önuralmamnak, sikítottam egyet, kamera felém, én mutogatok a pókra, kamera a pókra, stef megfogja a pókot, hozza felém, hogy fecó ne félj, én bemenekülök a kádba, stef röhög, kamera még mindig megy, lina röhög, én nyöszörgök amíg peti ki nem viszi a gangra (meg kellett volna ölni, most is azt mondom)
Az este további részében elmentünk az alagút tetejére, ahonnan olyan szépen látni a lánchidat, majd felsétáltunk a várba, halászbástya (még sosem voltam, ciki de ez van) aztán nagyon fáradtan haza, és olyan 2 felé fekvés.

Reggel 9:28kor indult a stefi meg a lina vonata, hivatalosan megbeszélt felkelés 8kor lett volna, én fél9kor keltettem a katát teljes pánikban, hogy bazz elaludtunk, mentem át nagy sietve stefhez, de ő halálnyugodtan feküdt és mondta, hogy oké, persze. Majd én megkávéztam, cigiztem és félig felöltöztem, mire ő előjött pakolászni, azt már tudtuk róla eddig is, hogy nem szívbajos, most is csak azt mondta, hogy maximum marad, mi baj lehet:) Persze a lecuccolás és a búcsúzás is fel lett véve, lina már úgy ugrott fel a mozgó vonatra, mert addig is lentről kamerázott, annak a lánynak az élete a munka:) A magam részéről utálok búcsúzkodni, mindig sírás a vége (meg az eleje is), stef se nagyon bírt elszakadni, annyira integetett még a mozgó vonatról, hogy odacsípte a fejét a menet közben automatikusan záródó vonatajtó:)