na de hol is kezdjem. Valahol elkezdem márpedig, és méghozzá most, mert mindent le akarok írni.
Szeretnék először is szót ejteni a múlt keddi elbuborékosodásról:) Szeretem, hogy a hábé kitalálta ezt a szót (és még annyi másikat..), mert nagyon tetszik, aranyos. Hát az egész úgy kezdődött, hogy suli után, délután kettő felé felugrottam a fiúkhoz. Hadd tegyem hozzá, mindig így kezdődik. Ottragadtam, több luxus-körülmény marasztalt, legalább három, mert egy babzsákfotelben(1) feküdve néztem a tévét(2) a meleg(3) szobában... (nálunk ugye hideg van és már tévé sincs) El is bóbiskoltam, majd megjött a szilas is, és onnantól kezdve meg már végképp annyit nevettünk, hajajj. Este pedig felröppent néhány liter minőségi budget-bor ötlete is, mely megvalósíttatott:) Szilas meg én mentünk a plusba beszerezni a márkás terméket, mert mégiscsak mi vagyunk a vendégek. Céltudatosan leemeltünk 3 üveg americankólát, majd 3 üveg (ugyebár 2literes) budget-bort a polcról, néhány fiú, akik a tokajik felett őrlődtek, hogy most melyiket szeressék, meg is jegyezte, hogy "na, ezek bort isznak", én még kértem hozzá egy kékszofit, és így fizettünk kereken, halálpontosan annyit, amennyibe egy smart bérlése kerül sopronban (2222 ft) Nem spóroltunk a mennyiséggel az biztos, anyagilag azonban megérte, 330 ft/fő, mert terv szerint toma is ivott volna, ám ő kábé 2 pohár leó után feladta a küzdelmet. Amúgy az első koccintásnál ő javasolta a "halál a holnapra" kifejezés használatát, az ital fantasztikus minőségére utalva találóan. Szóval nagyrészt négyen, rizsa, szilas, hábé meg én megittuk a 12 liter terméket, ám ez nekünk nem volt elég (rizsát leszámítva), így még elugrottunk a szonátába, ahol sört fogyasztottunk, és a hábé odakérette az asztalunkra a tulipánokat tartalmazó vázát is, merthogy nekem az a kedvenc virágom. Megjegyzem, tényleg, ráadásul ezek gyönyörűek voltak kifejezetten, még tulipánban is, klasszik pirosak, a telefonomban egy egész portfólió van a tulipánokról és rólam, a hábé szerint az a legjobb kép rólam, amikor az arcom nem is látszik, csak a tulipánok.
Reggel 7kor feküdtem le a két, folyton változó alakú babzsákfotelbe, és most itt utólag be merem vallani, hogy miután a fiúk elmentek moziba 1re (én sajnos nem tarthattam velük, mert nagyon gyenge voltam még, vesd össze: "halál a holnapra" kifejezés), én bizony átfeküdtem a roli ágyába (múltkor nagyon határozottan kiküldött onnan, mondjuk akkor utcai ruha volt rajtam).
Szerdán este meg a babi szülinapját ünnepeltük nálunk, évike és hábé is átjöttek, és boroztunk-söröztünk, és katának végre alkalma nyílt jól kifaggatni a babit a "milyen egy fiúval együttélni" témakörben":) Nagyon jó este volt, habár reggel még nem tudtam hogy elélek egyáltalán addig.
A csütörtöki nap több érdekességet is tartogatott, merthogy akkor indultak a többiek berlinbe. Gyorsan jöttem is haza a suliból, hogy még találkozzak az indulókkal, akik már itthon vidáman boroztak (bár egy üveg nem üveg), majd érzékeny búcsút vettem tőlük (igazából nem biztos, hogy még sokáig el bírtam volna viselni a "megyünk berlinbe és még borunk is van!"-vigyort a fejükön:)) A hosszú útra ferihegyig 2 üveg borral készültek, de a továbbiakról majd később...
Mi meg domival délután elmentünk arra a munkára, amit a kata a múltkor szerzett, a filmnézős stb, a majdnem szemben lévő grand hotel hungáriába. Természetesen picit késtünk, hisz túl közel lakunk ahhoz, hogy pontosak lehettünk volna, de nem volt gáz. Megmondták előre, hogy külön is érkezzünk, mert abból baj lehet, ha a beszervező nőn kívül más számára is világos lesz, hogy mi ismerjük egymást. Úgyhogy egymásra se néztünk, ezt nagyban megkönnyítette, hogy a domit mintegy 4 sorral előbbre ültették, mint engem. A munka meg... nehéz a munka szót használni arra a tevékenységre, hogy kitöltesz egy kérdőívet a tévézési szokásaidról, majd a viasat3 keretein belül megnézel egy fél helyszínelők-részt, némi reklámot, egy fél jóbarátok-részt, némi reklámot és végül egy fél szex és new york-részt, majd újra kitöltöd a kérdőívet és véleményezed a látott műsorokat, majd átveszel mindezért 2000 forintnyi kajautalványt... szóval a "munka" jó volt.
Előbb végeztem, mint a domi, ezért rágyújtottam a hotel előtt, és látom ám, hogy a jófejdani 4szer hívott, mondom mit akar ez berlinből így hirtelen. Visszahívtam, és hát megpróbálta elhitetni velem, hogy ő mindjárt odaér hozzánk az albérletben, mert nincs is berlinben. Ám én nem hittem el (kivételesen), szóval volt nagy meglepődés, mikor a lépcsőház előtt találkoztunk a danival, aki kicsit részeg volt mit ne mondjak. Felhoztuk, és nagyon sokáig nem tudtunk meg tőle semmit arról, hogy ő hogyhogy nem berlinben, és mégis mi történt, mert valahogy ez nem nagyon érdekelte, csak a megnemértett zongorista a mellettünk lévő goldenpark hotelből. Bármit kérdeztem, mindig csak arról beszélt, hogy mivel nem voltunk itthon, és neki nagyon kellett pisilni, átment a hotel bárjába kávézni meg pisilni, és ott egy olyan de olyan zongorista játszik, hogy csak na, akire azonban senki nem figyel, az emberek csak jönnek-mennek érdektelenül, le se szarják, pedig milyen gyönyörűen játszik, koncerteket kéne adnia, meg minden, és hogy jaj milyen szomorú sorsa van, és ő beszélgetett vele. Daninak angyal-lelke van, komolyan.
Végülis kiderült, hogy nem engedték fel a gépre, mert annyira be volt baszva.... és akkor innen a legjobb lesz belinkelni a hábé blogját, mely
fantasztikusan mondja el a történteket. Szóval aki nagyon jót akar
röhögni, az olvassa el ezt !! Érdekes, hogy a hábé az egész 4napos berlinből ezt tartotta a legjobb résznek. Mondjuk ezt nehéz überelni:)
Aznap este még voltunk egy erasmus-házibulin, domi, dani és én, egy csaj hívott meg minket magához, akivel még a danny-bulin ismerkedtünk meg. Én mindig (szóval mind a kétszer) nagyon izgulok az erasmus-partik előtt, merthogy ki tudja mi vár ott ránk, de tényleg nagyon jók, meg ahogy a domi mondta "nézzük meg az új almot" Nagyrészt tényleg második félévre frissen érkezettek voltak, néhány elvetemültet leszámítva akik egész évre maradnak. Személyes kedvenceim a görögök, azok haláliak, képzeljünk el pl egy nagydarab hosszúhajú csávót, akitől akár még félhetnél is, merthogy milyen nagy, egészen addig, míg meg nem látod a szemét, mert azon látszik, hogy nincsen nála szelídebb, na ő tényleg alig tudott angolul, még nekem is szemet szúrt, ettől függetlenül a kb 30szavas (költői túlzás csupán) szókincsével képes volt 10 percig arról beszélni, hogy ő mennyire szereti a hoszú haját:) majd nagyelőadásba kezdtek ezek a focirajongó görög fiúk ferenc puskásról, az szép volt, sokat tudtak róla.
Pénteken hazatértem koncz és toka társaságában a négyes busszal, nagyon jó hangulat volt mondanom se kell. Otthon szép volt, jó volt minden, hirtelen eljött a szombat este is, amiről annyit mondanék, hogy ajjajj... Fannival kettesben voltunk a monyiban egy darabig, meg is ittunk 1-1 kancsó fröccsöt, aztán megérkezett töfi a pizzakertből, ahol ő épp a 20. szülinapját ünnepelte, és kellemesen be volt rúgva, úgyhogy nekünk nem is volt más dolgunk, mint hallgatnunk őt és nevetnünk, igen vicces volt (ettől függetlenül sose fogom megbocsátani neki, hogy még csak 20 éves :P, ezt ő is tudja). Ki is jelentette, hogy ő már aznap többet nem iszik, de ez a terve erősen füstbe ment, mivel hamarosan egy negyedik taggal bővültünk, magával tóni bácsival, aki jó vendéglátóhoz méltóan meglepett minket ingyenfelessel, ingyenfröccsel és még egyen-öngyújtót is kaptunk. Egyébként legalább egy órán keresztül beszélgetett velünk, múltról, jelenről, életfelfogásokról és minden csupa nagy dologról. Aztán hajnali 1 felé már átkúsztunk a tücsihez, ahol nem más várt minket, mint a tünci egész családja, kellemesen ittas állapotban (azért nem mindenki), nagyon örültem nekik, bár nem biztos, hogy ki tudtam fejezni magam, ezúton is üzenem, hogy a feléjük leadott jelzéseim mind az üdvözletemet kívánták szimbolizálni, ha nem derült volna ki:)
A tücsinél persze a szokásos nagyleózás következett, a fiúk is ott voltak, bodi, székely, toka, csak ők korábban pókereztek, ezért nem voltak a monyiban. Ekkor kezdtem rosszul lenni, rettenetes volt újra átélni azt az érzést, amikor csak ülsz, minden izmod megfeszül, hogy ülhess, és közben magától forog veled a világ, vagy hát minden körülötted. Évek óta nem volt ilyen, de azt nem felejtettem el, hogy mit jelent, úgyhogy pánikszerűen elkezdtem kifelé rohanni, ám először a kulcsra zárt ajtónál próbálkoztam, de végülis kijutottam, fanni és zsófi egyesült erővel fogták a hajamat a tujáknál; hát így kell visszafiatalodni 5 évet, ennyi.
