Múltkor épp a fiúkhoz igyekeztem görkorival, mert most ez az új mániám, hogy azzal közlekedek, a fanniéval egész pontosan (ezúton is köszönöm a lehetőséget, ha már előzetesen elmulasztottam engedélyt kérni), és épp egy kisebb lejtős részen haladtam lefelé, ami azt jelenti, hogy fékeztem minden módon ahogy lehet, hogy a végén meg tudjak állni, mikoris elhaladtam egy család mellett, anyuka, apuka, 10 év alatti kisfiú bmx-szel, és hallottam, hogy a kisfiú mondja, hogy ő most akkor biciklizik egyet, mire az anyja: "rendben, de ne menj messzire" Kisfiú fogta is magát azon nyomban, utánam jött, pár méter múlva beelőzött, és lenézően odavetette nekem, hogy "be-be, megelőztelek" Na most, én ekkor épp stresszhelyzetben voltam ugye, meg minden izmom megfeszítve, ilyenkor nem szabad cibálni az oroszlán bajszát, úgyhogy nagyon higgadtan annyit válaszoltam, hogy "az lehet, de én legalább messzire mehetek"
Hát milyen anya leszek én most komolyan?!