Az imént tudtam meg a babitól, hogy támadt némi változás az őszi félév felépítésében, konkrétan az, hogy az az áldott jó záróvizsga-időszak nem szeptember elején, hanem október 19-én fog kezdődni, és "egészen" december 14-éig is eltart majd, ezalatt pedig nyilván mind a 4 záróvizsgát meg kell csinálnia annak, aki januárban szeretne diplomát. Két hangyafasznyi hónap 4 záróvizsgára, amiből háromra olyan 3-4 hetet, a polgárra, a záróvizsgák közül is a legnagyobbra meg 2 hónapot ajánlott tanulni. Plusz egy külön 5. alkalom a diplomamunka-védés, de az október elején. Az általános hozzáállásról annyit, hogy tavaszi félévben kicsit több, mint 3 hónap volt a záróvizsga-időszak, és a nagy többség, aki akkor megkezdhette már őket, úgy csinálta, hogy egyet vagy kettőt meghagyott őszre, hogy biztos legyen az eredmény (nem arról van szó, hogy mindenki ötöst akar, hanem mindössze átmenni). Nem mondom, hogy nem húztam fel magam.
Most majd azt kell eldöntenem, hogy be merek-e vállalni négyet, tanulok rájuk két heteket, aztán lesz, ami lesz, bár ennyi felkészülési idővel  4-ből 4-szer kéne kuuurva nagy szerencsémnek lennie, ami szinte teljes bizonyossággal kizárható, szóval valószínű jövő nyári diplomázás lenne belőle; vagy alapból is csak kettőt vállalok, magam választva a jövő nyári diplomázást.
A legjobb része természetesen az lesz, mikor mindezt megpróbálom felvázolni a szüleimnek, főként apámnak, aki szerint amúgyis én vagyok a család fekete báránya, idén januárban pedig valószínűleg végleg kegyvesztett lettem, mikor kiderült, hogy egy vizsgám nem sikerült, így fél évvel később fogok mindenképp diplomázni, hetekig szóra se méltatott, majd mikor megszólalt, abban sem volt köszönet, mert olyanokat mondott, hogy "az elmúlt négy és fél évben semmit nem csináltál" ésatöbbi. Természetesen tudom, hogy nincs igaza, mert nincs, de nem lehet neki megmagyarázni. Hogy mit fog reagálni az egy éves csúszásra, arról fogalmam nincs, valószínűleg csendben elmegy majd gyújtóst gyűjteni, hogy előkészítse megérdemelt máglyahalálomat. Anya legalább csak ellövi a szokásos frázisait, hogy "a pékné picsáját így meg úgy", aztán másnap már normálisan viselkedik.
A döntés a kezemben. Egyelőre lementettem a záróvizsgákra vonatkozó információkat tartalmazó fájlt az asztalra, és a kifejező "hogy húzna titeket a jóisten arra a magasságos faszára" nevet adtam neki, per pillanat ennél többet nem tehetek. Fogytán az a keresztény türelmem