Otthon elment a net már 5 napja, békésen bejöttem a pázmányra elintézni ügyes-bajos dolgokat, még egy-két törvényt megnézni, hogy módosították-e lényegesen az általam ismert utolsó verzió óta, meg persze a netes társadalmi élet, és azt leszámítva, hogy 4 órát aludtam két részletben, egészen jó hangulatom volt, hiszen én már 2 napja ismételek (nem mintha haladnék vele), minden jó lesz, erre itt ül velem szemben a teremben az egyik évfolyamtársam, hogy hello, hát te? mondom, én ittragadtam államvizsgázni, azt mondja, jah ismeri, ő épp most tölti ki a szegedre átjelentkezési kérelmet (a fél világ elmegy tőlünk szegedre polgár államvizsgázni, mert ott egyrészt sokkal kevesebb minden van benn az anyagban, másrészt -és ez a lényeg- nem ezek a tanárok államvizsgáztatnak), mert pénteken úgy húzta meg a jobbágyi, hogy lába nem érte a földet, 15 emberből egyetlenegy ment át, az első, mert a második felhúzta, utána mondhattál bármit, olyan alázás ment, hogy emberek jöttek ki sírva, meg ilyeneket mondott, hogy "honnan vette ezt a 15 éve nem hatályos hülyeséget", miközben az adott dolog az általa tavaly írt könyvben van leírva, de hát az van, amit ő mond, meg hogy "ilyen mondat nincs a magyar nyelvben, magának már az érettségin meg kellett volna buknia", (megjegyezném, hogy ha nekem ilyet mond, én tényleg mutatok neki olyan mondatot, amiről korábban nem gondolta volna, hogy létezhet a magyar nyelvben, végülis anyukámtól tanultam káromkodni, az meg nem tréfadolog), és miközben mesélte ezt a csaj, könnybe lábadt a szeme, és ez hülyén hangzik, de az a durva, hogy miközben mesélte, nekem is könnybe lábadt a szemem, mert már olyan idegállapotban vagyok, hogy nagyjából bármin elbőgném magam.
Összeszámoltam, 2010-ben 6 (azaz hat) hónapot tanultam polgár államvizsgára, átlátom az egészet, értek mindent, ha ezek után a jobbágyi, pillanatnyi rosszkedvétől vezérelten meg merne húzni, akkor az igazán nem lesz igazságos, és ha mindeközben még némi szellemi képességeimet illető verbális alázást is el kellene viselnem, akkor én már végképp nem tudom, hogy képes lennék-e normálisan reagálni.
Jaj, miért kellett találkoznom ezzel a csajjal, most olyan "nyugodt" lennék. Eddig is rettenetesen féltem a jobbágyitól, de most komolyan ott tartok, hogy ha az ő bizottságába kerülök, akkor be se megyek. Vagy a végén odaköpök az asztalra.

Szerző: fecolany  2010.11.23. 11:49 5 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://fecolany.blog.hu/api/trackback/id/tr225634446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

84895 2010.11.28. 09:42:47

sajnálom ami ezután történt

47039 2010.11.29. 12:10:54

hát az biztos, hogy a szerencsebugyit kidobom az ablakon:)

112567 2010.12.01. 23:20:21

Lehet, hogy a Jobbágyi orrára kellett volna akasztani... ki tudja, talán értékelte volna a kis csibész. :o)

47039 2010.12.02. 13:51:13

furcsán néztek volna, annál is inkább, mivel én nem a jobbágyi bizottságában voltam:) elképzelem, ahogy bemegyek vizsga alatt az ő termükbe, és az orrára akasztok egy bugyit...
süti beállítások módosítása