Nagyon kell pisilnem, utoljára vhol siófoknál pisiltem olyan 4 óra magasságában, és azóta nem. Most meg egyedül vagyok, kb a barátok közt vége óta a kisszobában, azóta bárki beköltözhetett a galériára, ami nem túl megnyugtató. Hamarosan elindulok, és a "szokásos módszerekkel" átfésülöm a lakást (ez azt jelenti, h irtó gyors szívveréssel, a nagykéssel hadonászva beugrálok az összes helyiségbe, steven seagal jelleggel)
Mellesleg a szombat roppant kalandos volt, majdnem az egész banda levonult (vagy fel, kinek hogy tetszik) colába, tünci szívbemarkoló beszéde után, amellyel bennem olyan szintű bűntudatot keltett, h egy utolsó darab szarnak éreztem volna magam, ha nem megyek le, szóval jól nyomja a csaj, eddig csak a leitatásban volt profi, most már a lelki ráhatásban is, vagy minek mondják (ez évike szakterülete). A colában sokmindent megőriztem (például az ártatlanságom jelentős hányadát is), azonban a méltóságomat pont nem, de erre csak nemrég derült fény, mikor fanni megosztotta velem, h nem találtam meg a ruhatári bilétáját, mikor ő menni akart, és olyannyira mindent megtettem a cél érdekében, h a colában, a ruhatár előtt levettem a csizmámat és a zoknimat is, hátha abban van. Egyre inkább kezdem úgy érezni, h ha én az életben valaha vezető pozíciót (vagy bármilyen pozíciót) szeretnék betölteni, ahhoz el kell jönnöm abból a városból, nem hiszem, h valaki is komolyan venne ott, pont az ilyenek miatt, apám szerint legalábbis, pedig ő nem is tud semmi konkrétumot, csak sejtései vannak:) addig jó